Szelfim a sanghaji Robotzsaruval

Végre élőben is láttam kínai robotrendőrt, szolgálatban a sanghaji Hongqiao vasútállomáson, nem csak bemutatókon és vásárokon! Bár a sajtóból gyakran úgy tűnik, hogy Kína városaiban hemzsegnek a repülő autók és emberszabású robotok, forgalomban én eddig ezen a Robocop-on kívül még csak egy gépkutyával találkoztam, mely látszólag a gazdáját kereste.

A képen látható modell képességei nagyon korlátozottak: főleg videó megfigyelésre készült, amennyire meg tudtam ítélni. Kinézetre leginkább Robocop és egy fűnyíró szerelemgyerekére hasonlít. De a humanoidok olyan trendeket teremtenek, amelyeket a kelet-nyugati üzleti vezetőknek saját érdekükben szemmel kell tartaniuk.

Mint mindig az üzleti életben (különösen Kínában), a vezetők az ellentmondásokat tudják lehetőséggé alakítani, néha a technológiai áramlattal – néha azzal szemben haladva.

SEGÍTSÉG vagy KONTROLL?

Amióta a kifejezést a zseniális cseh író, Karel Čapek megalkotta, a „robotokat” (a szláv nyelvekben a „munka” szóból) (nagyjából) humanoid gépekként képzelték el, amelyek segítik az emberiséget – már amíg öntudatra nem ébrednek, és szabadságharcba nem kezdenek ellenünk.

Vegyük például a Hongqiao állomás Robotzsaruját! A robotzsaruk azért vannak ott, hogy segítsék vagy felügyeljék az utasokat? Segítik vagy helyettesítik a rendőröket? A szorongásokat nem enyhítik a tipikus emberi tevékenységeket, például a futószalag melletti munkát végző, sportoló vagy táncoló robotok média bemutatói sem, ahelyett, hogy embereket kísérnének vagy segítenének.

Vezetői tanulság: A technológia adaptációjáért felelős vezetőknek világosan el kell dönteniük és kommunikálniuk kell, a kettő közül melyik irányt részesítik előnyben.

EMBER vagy TECHNOLÓGIA?

Amint a robotok beléptek a munkaerőpiacra, egy kínai bírósági döntés (nem törvény, ahogy sok influenszer állítja) óva intett az munkavállalók elbocsátásától, hogy mesterséges intelligencia által biztosított megoldásokkal, köztük humanoidokkal helyettesítsék őket. Peking két ellentétes irányba (automatizálás és a foglalkoztatás iránti elkötelezettség) tolja az új 5 éves tervét, ami zavarbaejtő.

…De érthető is. Kína munkanélküliségi rátája magas és egyre növekszik, aránytalanul sújtva a fiatalokat. A bírósági döntés rávilágít egy dilemmára: hogyan viszonyuljon egy kormány az embereket helyettesítő technológiához, amikor annak kimondott célja a „nép szolgálata”? Peking nem az utolsó kormány, amely ezzel a dilemmával szembesül majd.

Vezetői tanulság: Úgy tűnhet, hogy a vállalatok mentesülnek a dilemma alól, hiszen végcéljuk a profitszerzés. De a vezetőknek szükségük van a megmaradó emberi munkavállalók elkötelezettségére egy nehéz átmenet során.

EVOLÚCIÓ vagy MÚLÓ TREND?

A legfrissebb jelentések szerint a NIO Kína egyetlen olyan jelentős elektromos jármű (electric vehicle, EV) gyártó cége, amely nem fontolgatja a humanoid robotokra való, legalább részleges átállást. A BYD, az XPENG, a Xiaomi és mások vagy már fontolóra vették, vagy hamarosan piacra dobnak robotokat. Vajon miért?

A szakértők szerint ez egy kísérlet arra, hogy elkerüljék Kína EV szektorának brutális árháborúit és túltermelését (melyet Kínában jobb szeretnek a hangzatos „involúció” néven emlegetni). A robotok még nem jelentenek jó pénzkereseti lehetőséget (az EV-k pedig már nem), de a robotika sokkal több kockázati tőkét vonz, mint az autók, így a vállalatok a diverzifikációtól remélik az új tőkéhez való hozzáférést.

Vezetői tanulság: A vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a jelenlegi trendek valójában átmenetet jelentenek. A most rettegett kínai versenytársaik áttérhetnek az új termékekre, ahogyan a Huawei és a Xiaomi is számos hatalmas fordulatot hajtott végre a cégek rövid története során, és eltűnhetnek versenytársként – majd egy új szektorban bukkanhatnak fel.

Kommenteljetek, kinek mi jut eszébe a jövőnkben sétafikáló kínai robotokról!

„Pandapóker" című könyvem a HVG kiadó oldalán: https://hvgkonyvek.hu/konyv/pandapoker